![]() ![]() ![]() Annak külön örülök, hogy Thrawn kellően komplex karakter lett, akivel lehet szimpatizálni, és nem egy sematikus főgonosz. Nincsenek idegesítő szereplők, cserébe viszont kapunk néhány olyan karaktert, akit nagyon könnyen lehet szeretni: elsősorban Thrawnt, Mara Jade-et és Karrdet, és a már ismert karakterek is megmaradtak olyanoknak, amilyeneknek szeretjük (vagy nem szeretjük) őket. ![]() ![]() Összességében a trilógia egésze tetszett, sajnálom, hogy nem lett megfilmesítve, mert szerintem nagyon is alkalmas alapanyag hozzá. De lehet, hogy csak én olvastam olyan lelkiállapotban, hogy ez zavart.Īzért még mindig kicsit sok volt a valamennyire véletlen, ámde szerencsés egybeesés, de ebben a részben már legalább némileg több magyarázat volt ezekre, mint a vegytiszta véletlen. Ugyanakkor azért végül sikerült úgy kibontani a Jedi mester-klón történetszálát, hogy végül egy érdekes karakter lett belőle.Ī végső fejezetekben számomra talán már túl sok párhuzamos szálon folytak a történések, túl sok nézőpontot kaptunk, ezért kicsit széttöredezett az egész. Egyrészt sajnáltam, hogy arányaiban előtérbe kerül C'baoth, ami miatt Thrawn admirális némileg háttérbe szorul. Ezt a részt valahogy nem éreztem olyan erősnek, mint a többit. ![]()
0 Comments
Leave a Reply. |